Szerencsére egyáltalán nem biztos, hogy a jövöben ki fog törni egy újabb nagy konfliktus a világban, de azért homokba se dugjuk a fejünket a sok baljós jel láttán, mert akkor talán nem fogunk úgy járni, mint a dél-koreaik többsége, akiket a napokban sokkolt a legutóbbi "váratlan" és súlyos fegyveres összecsapás a két Korea határán. Bizonyos körök játéka jelen világunkban sajnos egy új világháború kirobbantására megy ki, és a sokasodó baljós jeleket lassan nem lehet nem észrevenni. Nézzük, ki ki ellen harcolhat - a jelenlegi geopolitikai viszonyokat figyelembe véve, - amennyiben netán tényleg lángra lobbanna a világ.

Legelöször is nézzük az elmúlt hónapok meglehetösen baljós eseményeit.

Még 2010. márciusában egy észak-koreai torpedó elsüllyesztett egy dél-koreai hadihajót a két Kórea határövezetében. Máig nem tisztázottak az incidens körülményei.

2010. október 10-e körül - Benjamin Fulford blogja szerint - Észak-Korea öt atomtöltetet csempészett Japánba. Érthetö módon, a pánik elkerülése végett, az egész el lett titkolva a japán lakosság elöl. Öt atombombára a japánok lecsaptak, a hatodik sorsa azóta is kérdéses.

2010. november 23-án fegyveres összecsapás tört ki a két Korea határán, a felek több mint száz aknát löttek ki egymás lakott területeire. 1953 óta nem volt ilyen súlyos összecsapás a koreai félszigeten.

Márciusban, a Cheonan elsüllyesztése miatt, még nem csaptak össze, ezen a héten viszont már lötték egymást, a már így is pattanásig feszült helyzet miatt tehát joggal feltételezhetö, hogy amennyiben pár héten/hónapon belül netán további incidens történne a koreai határon, az már háborúba torkollhat.

De nemcsak a Távol-Kelten, hanem az USA partvidékén is fura dolgok történtek november 7-9 között. A nyugati sajtóban mindez el lett titkolva. Az internetes susmus szerint az elözmény az volt, hogy egy amerikai hadihajó a Perzsa-öbölben rakétákat próbált kilöni Iránra, kínai tengeralattjárók viszont impulzusfegyverekkel paralizálták. Mintegy elrettentésként ezután:

1. Kétszáz kilométerre a kaliforniai partoktól egy kínai tengeralattjáró impulzusfegyverrel megtámadott egy amerikai üdülöhajót 4500 emberrel a fedélzetén:

www.10news.com/news/25677866/detail.html

A cikkben egyfajta árulkodó jelként szerepel, hogy a bajba jutott üdülöhajó segítségére küldték még a Ronald Reagan repülögépanyhajót is annak kísérö hadihajóival együtt. Hogy erre mi szükség volt, amikor se vontatásra nem használták az anyahajót, se süllyedöben nem volt az üdülöhajó, azt már nem részletezi a cikk. Valójában a kínai tengeralattjárók elleni védelem miatt volt rá szükség a kísérö hadihajóival együtt.

2. Los Angeles közelében (de még nemzetközi vizeken) ki lett löve egy "ismeretlen" interkontinentális ballisztikus rakétáta. A Pentagon nem nyilatkozik semmiröl. Perszehogy nem, mivel valójában a kínaiak lötték ki. Az esetröl videók is találhatók a youtube-on:

3. A New Yorkhoz közel, szintén a tenger felett nagyon gyorsan mozgó "repülöcsík" (vagy még hülyébb, "UFO") szintén kínai rakéta volt, ezt is nemzetközi vizekröl lötték ki erödemonstráció céljából, és nem sértett amerikai légteret:

Ezen tények tudatában egyáltalán nem meglepö, hogy a múlt heti portugáliai NATO csúcs fö témája a rakétavédelem volt. A kínaiaik ezen sokkoló erödemonstrációja közelebb hozta egymáshoz a NATO-t és az oroszokat is, Medvegyev közös rakétavédelmi pajzs kialakítását tüzte ki célul a NATOval. Az "erövonalak" tehát eltolódni látszanak.

A nyugati sajtóban többé-kevésbé titkolt tény a kínai hadsereg modernsége és félelmetessége. Az elmúlt 10 év kínai fellendülésének egyik legnagyobb haszonélvezöje ugyanis a hadsereg volt, annak a tengernyi dollárnak, ami Kínába áramlott a világból (hisz lassan már mindent Kínában gyártanak), a tekintélyes része a kínai hadseregnek jutott, és annak félelmetes modernizálására lett költve.

Kína tisztában van azzal, hogy bizonyos erök a világban, és itt azokról a nemzetközi bankárokról van szó, akik az elsö világháborút is valójában kirobbantották, újból világkonfliktus kirobbantására törekednek. Ezek az erök, Rockefellerek, Rothschildek és a nagybankjaik (ajánlott: Ki tartja ellenörzése alatt a nyugati világ bankrendszerét ) jelenleg de facto csödben vannak az amerikai Federal Reservvel és a nyugati világ többi központi bankjával együtt. Az USA pedig totálisan el van adósodva, és lassan nem lesz képes fizetni a kötelezettségeit Kínával szemben. Gyakorlatilag az egész nyugati pénzügyi rendszer matematikai csödben van. Felmerül tehát a kérdés: amennyiben nem tudok tovább fizetni a fö hitelezömnek, nem lenne-e praktikusabb inkább megölni a hitelezömet! Ennek végrehajtására kiváló eszköz lesz az amerikai hadsereg, még mielött az USAval együtt eltünne a történelem süllyesztöjében.

A világpolitikai helyzet sajnos hasonlít az elsö világháború elöttire, Kína most hasonló helyzetben van, mint az Osztrák-Magyar Monarchia volt az elsö világháború elött: el kell pusztítani... Kína tisztában van azzal is, hogy amennyiben Irán meg lesz támadva, vagy amennyiben háború törne ki a koreai félszigeten, abba bele fog keveredni. Mindkét ezen konfliktus tényleges célpontja Kína lesz. Tulajdonképpen egészen hihetö, hogy a két héttel ezelötti Irán elleni támadást is kínai tengeralattjárók akadályozták meg a Perzsa-öbölben, Kína ugyanis tudja, hogy egy Irán elleni konfliktust a csírájában kell elfojtani, mert azután már késö lesz, örá nézve is.

Külön figyelmet érdemel a kommunista Észak-Korea rendkívül provokatív magatartása is. Benjamin Fulford szerint az illuminatik és Észak-Korea között titkos kapcsolat van, ami teljesen hihetö, mivel már száz évvel ezelött is titkos kapcsolat volt a nemzetközi bankárok és az ortodox kommunisták között, 1917-ben Oroszországban ezek a körök juttatták hatalomra Leninéket is, és ekkor került ugye be a köztudatba a "zsidobolsevik" szó is (de ezekröl a dolgokról majd késöbb egy külön cikkben). Fulford szerint az illuminatik jelenleg Észak-Korea felhasználásával próbálják lángra lobbantani Ázsiát és a világot.

Figyelemreméltó fejlemény, hogy a nov 23-i koreai fegyveres incidens után India is bejelentette, 36 000 katonával erösíti meg a vele nem túl barátságos Kína határát:

http://www.bbc.co.uk/news/world-south-asia-11818840

India has formed two new army divisions - comprising more than 36,000 men - to defend the north-eastern state of Arunachal Pradesh.

További nem elhanyagolható tény még a Pakisztán és India közti állandóan feszült viszony is, akárcsak a Pakisztán és Kína közti barátság, és nem utolsósorban a médiáinkban meglehetösen "diszkréten kezelt", de nagyon szívélyes viszony Irán és Pakisztán közt. Pakisztán mára teljesen ellenséges a NATOval, különösen a HAARP által a nyáron elöidézett hatalmas természeti katasztrófa (áradások) óta.

Amennyiben tehát lángra lobbanna Ázsia mondjuk egy Koreából kiinduló háború miatt, a két nagy tábor a jelenlegi eröviszonyok mellett vélhetöleg eképpen alakulna:

1. Dél-Korea, USA, NATO, Japán, esetleg India és/vagy Oroszország

2. Észak-Korea, Kína, Irán, Pakisztán

Rendkívül súlyos helyzet alakulna ki Afganisztánban is. Kína és Pakisztán és a pakisztáni titkosszolgálat által istápolt Talibán egy ázsiai konfliktus esetén minden bizonnyal harcokat robbantana ki a stratégiai jelentöségü Afganisztánban is, mely mindkét országgal határos. Az Afganisztánban állomásozó NATO erök súlyos helyzetbe kerülnének, Kína minden bizonnyal megtámadná öket.

Kína viszont minden bizonnyal szemben találná magát Indiával, ezen utóbbi pedig Pakisztánnal. Úgy tünik, a világot jelenleg is épp oly könnyü lenne lángra lobbantani, mint volt 100 évvel ezelött.

Arról nem is beszélve, hogy egy nagy ázsiai konfliktus nagyon rövid idön belül globális világkonfliktusba torkollna, Kína épp két hete, a Los Angeleshez és New Yorkhoz közel kilött interkontinentális ballisztikus rakétái által demonstrálta, milyen játszadi könnyedséggel lenne képes megtámadni az amerikai szárazföldet és Európát is.