Mottó: „Ami sok, az sok: ma éppen harmadik esetét tudtuk meg Apponyi Albert gallofóbiájának. Apponyi reszket attól, hogy magyar fiúk Franciaországba jöjjenek és itt tanuljanak. Két fiatal, talentumos piktor állítja, hogy a magyar kultuszminiszter valósággal tajtékzott a dühtől, amikor ők stipendiumot mertek kérni párizsi tanulmányútra. A harmadik eset egy fiatal írókritikusé, akit még a festőknél is dühösebben utasított vissza: »Védeni kell a magyar társadalmat az ellen a nyavalya ellen, amely Franciaországban pusztít. Inkább azoknak adok stipendiumot, akik megígérik, hogy nem mennek Franciaországba.« Így gondolkozik Magyarország jelenlegi kultuszminisztere - írta elítélöen 1907-ben Ady Endre a józan ítélöképességgel megáldott öreg Apponyi grófról. Hogy mekkorát tévedett Ady, már nem volt alkalma meglátni. Talán jobb is... Egy évvel a trianoni diktátum aláírása elött szifiliszben elhunyt.
Nem óhajtok ezzel az írással a feudális régi rend védelmére kelni, mely éppúgy elnyomó és emberellenes volt, mint az azt követö, magát álságosan "demokratikusnak", "humanistának" és "liberálisnak" tituláló "újfajta" világrend, melynek szabadkömüves-jakobinus francia komponense kulcsszerepet játszott a régi történelmi Magyarország felszámolásában, s rejtett hatása a történésekre a szabadkömüves hálózatokon keresztül tulajdonképpen mindmáig érezhetö régiónkban.
Az írás célja lerántani a leplet a francia szabadkömüves "rejtett kéz" több évszázados áldatlan tevékenységéröl Magyarország és régiónk ellen.
Az egész pár évszázaddal ezelött kezdödött, amikoris a sátán és bukott angyalai elérkezettnek látták az idöt a "globális világcsászárságuk" kiépítésére a Föld nevezetü bolygón, hogy totális leuraltság alá csalják illetve kényszerítsék ennek a bolygónak a lakóit.
Ehhez két dologra volt szükség:
1. Elkezdeni technológiailag felfejleszti az akkori feudális társadalmakat, mely az iparosodással a 18.-19. századokban el is kezdödött, s jelen korunkban van kicsúcsosodóban az emberiség totális megfigyelésére/elmeirányítására/befolyásolására alkalmas technológiák sikeres bevezetésével, legyen az mobiltelefonok, HAARP, internet vagy épp a rádió és televízióadások (tömeges agymosásra, megvezetésre vannak használva).
2. Felszámolni a régi feudális rendet, s áttranszformálni a társadalmi és szociális rendszert a "Cion bölcseinek jegyzökönyveiben" is részletesen megfogalmazott és leírt "újfajtára".
Minden(ki) aki-ami ennek a folyamatnak picit is ellenállt az elmúlt két-három évszázadban, nagyon rosszul végezte. A francia nemesség a guillotinon, az orosz nemesség és cári család kivégzöosztagok elött, a magyar nemesség és a történelmi Magyarország a történelem szemétdombján, a katolikus egyház pedig a második vatikáni zsinat (1962) óta totális belsö szabadkömüves beszivárgás alatt áll, nyíltan egyelöre nem merték felszámolni, de mintegy végsö nyitányként, az elkövetkezendö években ez is várható lesz, utat nyitva ezzel a bibliai "hamis próféta" és az új, hamis "nemzetközi egyház" megjelenésének, melynek feje lesz a (sátánista-kabbalista) zsidók "új pátriárkája" is cion szabadkömüves jegyzökönyvei szerint.
Az "újfajta" világrend ellenségeinek felszámolásában az elmúlt két évszázadban mindigis kiemelkedö szerepe volt Franciaországnak és a francia szabadkömüvességnek. A franciák voltak a 18.-19. századok fordulójának a "Hitlerei", létezik itt egyfajta Hitler-Napóleon párhuzam.
A jakobinus-szabadkömüves hatalom odahaza szimplán letömeggyilkoltatta a francia nemességet. Napóleon késöbb sikertelenül próbálta megszállni és felszámolni a 19. század elején a feudális cári Oroszországot, a feudális Osztrák-Magyar Monarchiát és a régi rend ideológiai föoszlopának számító Katolikus Egyházat:
VI. Piusz pápa
https://hu.wikipedia.org/wiki/VI._Piusz_pápa
"1798-ban Bonaparte Napóleon tábornok utasítására a franciák elfogták és a franciaországi Valence-be hurcolták. Itt halt meg fogságban, 1799. augusztus 29-én."
VII. Piusz pápa
https://hu.wikipedia.org/wiki/VII._Piusz_pápa
A lipcsei csatavesztés után, 1814. január 23-án Napóleon szabadon bocsátotta a pápát, aki a nép örömujjongása közt vonult be Rómába
A napóleoni háborúkat követö 1814-15-ös bécsi kongresszus volt az elsö kísérlet egyfajta "globális ENSZ" felállítására, melyet az orosz cár megakadályozott, lásd a Napóleontól Jelcinig c. írást.
Ezzel a veszedelmes és vérszomjas, globalizáló hatalommal húzott ujjat a magyar nemesség Martinovics Ignác és jakobinista társainak vérmezei kivégzésével 1795-ben, s pecsételte meg ezzel a saját és a történelmi Magyarország sorsát egyaránt.
Ebben az idöben születhetett meg a döntés valahol Franciaországban, egy Nagy Oriens szabadkömüves páholyban, hogy a magyar nemességnek és Magyarországnak egyszerüen vesznie kell! Kegyelem nincs!
A régi történelmi Magyarország achillesi sarka a nemzetiségei voltak. Egyáltalán nem véletlenül a 19. század elejétöl kezdve jelentek meg a francia szabadkömüvesség által támogatott szlovák, szerb és román radikális nacionalista mozgalmak, s indultak be ezek függetlenségi törekvései.
A szlovákoknál például egy pszichotikus-homoszexuális alak, Ludovít Stúr vezetése alatt, akinek nagyhirtelen problémája támadt a magyar nyelv oktatásával a Felvidék szlovákok lakta területein, de érdekes módon semmi baja se volt az osztrákokkal és a német nyelv oktatásával a szlovákok lakta területeken. Stúr függetlenségi harcott hirdetett Magyaország ellen, s 1848-ban, amikor Magyarország szabadulni próbált a Habsburg hatalom alól, hátbatámadta Magyarországot, fegyveres felkelést hirdetett a magyarok ellen - bécsi székhellyel!
Az 1848-as forradalmak után indult meg a szlovák nacionalista mozgalmak elnyomása a Felvidéken, melyért aztán az elsö világháború után, a csehekkel karöltve, hatalmas bosszút is álltak.
A francia szabadkömüves "rejtett kéz" munkálkodása Magyarország ellen még agresszívabb formában figyelhetö meg a 20. század elején.
A Csehszlovák Nemzeti Tanács 1916-ban Párizsban alakult meg (Stefánik, valamint a magyarokat késöbb 1946-ban kitelepítö Eduard Benes és társai).
Franciaország ajánlott fel magyar területeket Romániának is cserébe azért, ha utóbbi belép az elsö világháborúba az Antant oldalán. S ezt a szavát be is tartotta, Erdély azóta is a románoké.
S legkevésbé volt az se véletlen, hogy a trianoni békeszerzödést aztán egy Párizs melletti kastélyban írták alá.
A franciák bátorították fel 1919-ben a román és csehszlovák hadsereget is, hogy azok támadják meg a legyengült Magyarországot, foglalják el Budapestet, s a francia szabadkömüvesség rég megfogalmazott célkitüzései szerint Magyarország végre szünjön meg létezni! Nem sok hiányzott, hogy ez sikerült is nekik! Ha nincs Horthy Miklós, és hirtelen összeállított szedett-vedett hadserege, Magyarország ma már nincs. A csehek visszaverésében Kun Béla vörös brigádosai játszottak jelentös szerepet.
Az se volt véletlen, hogy Horthy Miklós csak azután tudta visszaszerezni az elcsatolt területeket, miután a náci Németország "kiütötte" Franciaországot, késöbb meg is szállta azt, amivel automatikusan kiütötte a lovat Csehszlovákia alól is. Horthy ezután probléma nélkül meg tudott egyezni a szlovák náci Tiso rezsimmel, amely nem volt magyarellenes. A francia szál elvarrása után rendezödni tudtak a szlovák-magyar kapcsolatok.
A "francia kapcsolat", a francia rejtett szabadkömüves kéz munkálkodása a szlovák politikai körökben egyébként továbbra se szünt meg teljesen létezni. Egyes szlovák nacionalista körök területfoglaló étvágya mintha kielégíthetetlen lenne.
2019.május 12: szlovák nacionalista körök az esztergomi bazilikával szemben, a Duna szlovák oldalán felállították a Magyarországot 1848-ban fegyveresen megtámadó Ludovít Stúr mellszobrát:
A szobor a folyóparton található, és magyar belterületek felé néz, szimbolizálva azon rejtett szándékukat, hogy a 21. században se tettek le még további magyar területek megszerzéséröl. Ne feledjük, hogy 1919-ben a szándékuk Budapest Csehszlovákiához csatolása volt, s hogy ezen tervük akkor nem sikerült, továbbra is kudarcként élik meg! A csehszlovák hadsereg 1919. április 27-én indított támadást a Magyar Tanácsköztársaág ellen, a Stúr szobrot száz évvel késöbb, 2019. május 12.-én állították fel a Duna parton. Még a 19. században ültették beléjük a francia Nagy Orienshez kötödö szabadkömüves fömukijaik azt a faji delúziót, miszerint a jelenkori Magyarország lakosságának több mint 90 százalékát "genetikai szlávok" teszik ki, ezáltal formálják maguknak a jogot magyar területek megszerzésére.
A szobor felállítását az elözö szlovák miniszterelnök, Peter Pellegrini hivatala finanszírozta. A szobor felállításán a Duna parton részt vett a szenilis "ujó"(bácsi), Szlovákia korábbi (2004-2014) köztársasági elnöke, Ivan Gasparovics is.
Gasparovicsot 2013-ban a legmagasabb francia kitüntetéssel, a Becsületrenddel jutalmazta a francia állam!
Az esztergomi bazilikát "szemezgetö" Ludovít Stúr szobrának felavatási ünnepsége, melyet a szlovák nacionalista szabadkömüves szervezet, a Matica slovenska szervezett:
https://snn.sk/news/na-ostrihomsku-baziliku-uz-hladi-ludovit-stur/
https://www.facebook.com/igor.matovic.7/posts/10219979010838081
A történelmi Magyarországot részben belülröl bomlasztotta szét a francia Nagy Oriens páholy.
Hajdani szabadkomuvesek, mai „civilek” és a mély állam https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20200703-hajdani-szabadkomuvesek-mai-civilek-es-a-mely-allam
Ausztriában még sokáig tilos volt, de 1868-tól egy belügyminiszteri rendelet nálunk lehetővé tette a szabadkőműves páholyok működését. A dolgok végleges rosszra fordulását 1886-tól lehet datálni. Ekkor egyesülnek a főpáholyok, és egyben francia irányítás alá kerülnek. (A páholyok mindig is jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeztek.) Megalakul francia szabadkőműves bábáskodással a Szimbolikus Nagypáholy, noha a Habsburg-birodalom és Franciaország évszázadokig riválisok voltak, és ebben nem állt be fordulat. És onnét mást útmutatásként, mint a szakrális elveket megtartó Monarchia elleni ádáz fellépést nem lehetett várni. A „testvérek” nyílt színi radikalizálódása a 19. század végére és főként a 20. század első évtizedére tehető. Ifj. Andrássy Gyula (Károlyi Mihály apósa, Andrássy Katinka édesapja) akkori belügyminiszter annak ellenére nem lépett fel a szabadkőművesek ellen, hogy ők minden olyat buzgón és nyíltan tettek, ami az érvényes jog szerint tilos volt számukra, politizáltak, és a vallást gyalázták, főként a római katolikust.
A gyalázat a parlamenti küszöböt is elérte. A szabadkőművességről szóló vitában felvetődött a kérdés, hogy egy szabadkőműves képviselőt a parlamenti esküje vagy a páholy esküje kötelez inkább akkor, amikor a kettő konfliktusba kerül. A konfliktusok mindennaposak voltak ugyan, de a válasz elmaradt. Válaszok helyett tovább erősödött a radikalizálódás, amikor 1908-ban megalakult a Martinovics páholy a mai balliberális körök által is szellemi ikonnak tartott Jászi Oszkárral az élen. A Károlyi-kormány tagjai és a páholy között nyílt átjárás volt 1918-ban. Tagjai közül sokan Károlyinál is miniszterek lettek, de a kommünben is tovább szolgáltak.
Az akkori és mai balliberálisok szerint is kiemelkedő szellemi nagyságoknak elkönyveltek szinte kivétel nélkül páholytagok voltak, különös tekintettel a kanonizált irodalmár nyugatosokra. A Tisza István kivégzését vezénylő Pogány Józsefet egyebek mellett Ady Endrével egy időben avatták taggá. A sors fintora, hogy Pogány és más kommünárok baráti tűz áldozatai lettek Moszkvában, vélhetően az NKVD lubjankai pincéjében. (A francia forradalomban Dantont Robespierre nyakaztatta le, később őt mások.)
Remélhetően ez a néhány tényszerű mondat megerősíti, hogy a mesét, ami szerint a hazai szabadkőművességnek nem volt szerepe a trianoni országvesztésben, végleg a feledés homályába tegyük, ugyanakkor a mikénteket nagyon érdemes továbbra is kutatni. Az első világháborús forgatókönyv megírásában és színrevitelében is fellelhető bőséges nemzetközi szabadkőműves buzgólkodás, ami nem lehet tárgya egy rövid publicisztikának. Ennek azonban része, hogy Károlyiék még a hazánkra törő szabadkőműves Benešnél is házaltak, hajdani hadügyminisztere, a hadsereget oszlató Linder Béla pedig a szocialista Jugoszláviában Titótól érdemelt ki állami dísztemetést. Ebben közrejátszhatott, hogy 1919-ben a kommün bukása után kikiáltották Pécsett a szerb–magyar köztársaságot, és a szerbeknek rimánkodtak, hogy forduljanak Horthy és a nemzeti hadsereg ellen.
---------------------------------------------------
Itt jegyezném még meg, hogy a magyarokat kitelepítö Eduard Beneš a párizsi Sorbonne Egyetem végzöse volt, a Csehszlovákiát megalapító másik jelentös személyiség, Rastislav Stefánik pedig a francia hadsereg tábornoka volt az elsö világháború alatt. Mindketten nagyon magas rangú francia nagy orienses vakolókanalasok voltak.
/nem_progr